A Nominated Proof of Stake konszenzus mechanizmus

A Polkadot Network számos újítást és technológiai áttörést vezetett be a blokklánc-iparban mellyel garantálja a saját rendszerein belüli blokképítés gyors és biztonságos folyamatát. Ebben a blogposztban a Polkadot sajátos blokképítési mechanizmusát, a Nominated Proof of Stake (NPoS) konszenzus mechanizmust ismerjük meg, amelynek megértése nagyban hozzájárul a Polkadot rendszereibe vetett bizalom kiépítésének, hiszen a blokképítés mikéntje garantálja a láncon tárolt több milliárd dollárnyi tőke biztonságát, így voltaképpen az NPoS konszenzus mechanizmus a Polkadot ”agya, szíve és lelke”.

Miért kell nekünk konszenzus?

Általánosságban véve a konszenzus az a folyamat, amikor két vagy több szereplő megállapodik valamiben és egyességre jut. Tudjuk jól, hogy mi közöttünk, emberek között is a konszenzusra jutás egy lassú és körülményes folyamat, viszont szükséges ahhoz, hogy a konszenzust teremtő felek igényei egyenlő arányban legyenek képviseltetve, tehát ne alakulhasson ki a felek között semmilyen érdekellentét és végül beálljon közöttük egy egészséges ökonómiai egyensúly.

A publikus blokkláncok működésében is kiemelkedő fontosságot játszanak a már jól ismert konszenzus mechanizmusok. Ugyanis ezeknek az elosztott főkönyvvel rendelkező technológiáknak nagy szüksége van a konszenzusra, azért, hogy a blokkláncot fenntartó sok ezer egymástól független számítógép között kialakulhasson egy közös vélemény a blokklánc egyetemleges állapotáról. Ez nagyon fontos, hiszen a blokkokban eltárolt tranzakciók több milliárd dolláros értéket rejthetnek és a hálózat minden egyes csomópontjának ezt az információt megkérdőjelezhetetlenül tudnia kell. A blokkláncok filozófiai értelemben véve bizalom-gépek, hiszen minden rajta lévő információnak a helyességét valamikor a múltban több ezer számítógép ellenőrizte le, így tulajdonképpen ezek olyan infrastruktúrák, amelyek eleve magukban garantálják az információk helyességét, ezért pedig nem kell megbíznunk senkiben, elég csak rátekintenünk a blokkláncon tárolt adatokra.

Főbb konszenzus mechanizmusok

Mivel a Polkadot is egy publikus, tehát bárki számára elérhető és szabadon használható blokkláncként működik, így ennek a hálózatnak a biztonságos működtetésében is bárki kénye-kedve szerint részt vehet. Ennélfogva tehát a blokklánc ökonómiai biztonságát akár több százezer résztvevő is biztosítani tudja, még akár Te is, aki most ezt a blogposztot olvasod.

A Polkadot blokkláncának fenntartása tehát egy szabad akaraton alapuló önkéntes részvételből álló folyamat, viszont számos előre meghatározott szigorú feltételnek kell megfelelni a blokképítés folyamatában való részvételhez. Ne felejtsük el, hogy a blokklánc fenntartása nem jelent mást mint, hogy újabb és újabb ”megkérdőjelezhetetlenül igaz” blokkokat állítsanak elő a validátorok (a hálózatra kapcsolódott számítógépek sokasága). Ahhoz, hogy ez a sok számítógép minden időpillanatban egy és ugyanazt a közös konszenzust ossza meg egymással a blokklánc állapotáról mindenképp szükség van egy olyan szabályrendszerre, amely garantálja a hálózat tagjai között azt, hogy ezek a számítógépek a lehető legnagyobb megbízhatósággal állítsák elő az új blokkokat. Több száz vagy több ezer résztvevő között egy ilyen szabályrendszert csakis úgy lehet felállítani, ha ebbe a folyamatba ökonómiai ösztönzőket és némi játékelméletet építünk bele. Ezeket a szabályrendszereket nevezzük a blokkláncok esetében konszenzus mechanizmusnak.

A Proof of Work

A Bitcoin esetében alkalmazott PoW volt az első működőképes konszenzus mechanizmus több tízezer csomópont között. Ebben a megoldásban az ökonómiai biztonságot a nagyteljesítményű ASIC számítógépek nehéz és költséges felvásárolhatósága, valamint a működtetéshez felhasznált villamosenergia szintén magas költsége adja. Mivel a PoW mechanizmus igen sok villamos energiát használ fel, illetve nem determinisztikus időközönként állítja elő a blokkokat (≈10 perces blokkidő), és nincsen semmilyen kartell-ellenes algoritmus beleépítve a kódba így a Polkadot a jóval környezetbarátabb, kiszámíthatóbb és ökonómiailag megbízhatóbb Proof of Stake konszenzus mechanizmus felé köteleződött el.

A Nominated Proof of Stake konszenzus mechanizmus (NPoS)

A Polkadot sajátos NPoS mechanizmusa a sima Proof of Stake (PoS) konszenzus mechanizmus egyik továbbfejlesztett változata, melyben a fejlesztők néhány módosítást eszközöltek az egyszerűbb PoS mechanizmushoz képest. Az eredeti PoS mechanizmusban ugyanis nem volt megoldva a validátorok egyenlőarányban való randomizált kiválasztása és nem volt kellő mértékben finomítva, annak az eldöntése, hogy a validátorok milyen arányban és milyen elv szerint validálják a blokkokat a lehető legnagyobb biztonságot szem előtt tartva.

A Polkadot NPoS rendszere a sima PoS-hoz hasonló elv szerint a blokkláncra lekötött tőke által biztosítja a hálózat sérthetetlenségét: minél nagyobb tőke van lekötve a láncon, annál kisebb a sikeres támadás esélye. Minden PoS mechanizmussal működő blokkláncon, így a Polkadoton is stakelésnek nevezzük a láncon történő tőke lekötését, ezt a Polkadot esetében a DOT tokennel lehet megtenni. A DOT tokenek tulajdonosi jogot képviselnek a blokklánc felett. Mindenki, aki rendelkezik akár 1 DOT-al is, az tulajdonosa lesz a blokkláncnak, ennek értelmében pedig szavazati jogát is képviseltetheti vele a Governance rendszerben a blokklánc fejlődési irányainak meghatározásában. (Ezért szoktam mondani, hogy mikor valaki DOT tokenbe fektet pénzt, akkor valójában a Polkadot Network technológiájába fektet bizalmat, és kap cserébe tulajdont reprezentáló tokent) Viszont a legnagyobb hasznosságot mind a hálózatnak, mind a token tulajdonosnak a DOT tokenek stakelése adja, hiszen ezáltal a DOT token tulajdonosok egyrészt részt vehetnek a blokklánc biztonságának növelésében, másrészt a rendszer ezért az odaadó tevékenységért DOT jutalmakat ad a részükre.

Észszerűség a validátorok maximalizálása mögött

A Polkadot tervezésekor fontos szempont volt a blokkidő alacsony szinten tartása, a hálózat fenntartásával járó környezeti lábnyom lehető legkisebbre való csökkentése és mindemellett az ökonómiai biztonság maximalizálása, úgy, hogy a stakelésben résztvevők egyenlő arányban legyenek jutalmazva.

A gyors és determinisztikus blokk validálás elérése érdekében a Polkadot blokklánca relatíve kis számú validátorral rendelkezik: jelenlegi paraméterek szerint (mely Governance útján később módosítható) 1000 db validátorra van maximalizálva a validátorok száma, és ebből mindig csak 297 validátor van véletlenszerűen feljogosítva a blokképítésre. Ennek oka, hogy a validátorok közötti konszenzus fenntartása nagy számítási kapacitást igényel, miközben maguk a blokkláncok számítási kapacitásban erősen limitálva vannak. Másképp megfogalmazva a probléma az, hogy minél több validátor kapcsolódik a hálózathoz, annál nagyobb számítási kapacitás szükséges a csomópontok közötti konszenzus felállítására. Ez a relatíve kicsi validátor szám lehetővé teszi, hogy a hálózati csomópontok jóval gyorsabban találjanak közös konszenzusra, mintha több tízezer validátor között kéne ugyanezt a konszenzust felállítani, melynek köszönhetően Polkadoton a blokképítés determinisztikusan 6 másodpercenként jön létre.

A Polkadot a kevesebb validátornak köszönhetően ezenfelül talán az egyik legkörnyezetbarátabb blokklánc, amely nagyon nagy magabiztossággal, gyorsan és hatékonyan állítja elő a blokkokat. Fontos megjegyezni, hogy a Polkadot blokklánca a kevés számú validátortól függetlenül legalább annyira stabil és biztonságos, mint egy több tízezer validátorral rendelkező blokklánc, tehát senkinek se legyen kétsége afelől, hogy a hálózat megfelelően decentralizált. A Polkadot pusztán másféle metrikák alapján közelíti meg a decentralizáltságot.

Decentralizáció másképpen

A Polkadot fejlesztői megannyi játékelméleten alapuló féket és ellensúlyt építettetek bele az NPoS-ba, köztük pozitív és negatív gazdasági ösztönzőket és számos egyenlő szavazói jogot optimalizáló algoritmust, mindezt azért, hogy ezek maximális ökonómiai biztonságot és ellenálló képességét adjanak a Polkadotnak bármiféle támadással szemben.

Megbeszéltük, hogy a többi nagy blokklánc projekthez képest a Polkadot szándékosan kis számú hálózati csomóponttal rendelkezik. Ennek oka, hogy az NPoS nem a validátorok nagy számával garantálja a hálózat decentralizáltságát és robosztusságát, hanem a nominálók által lekötött DOT-ok diverzifikálásával. Míg a sima PoS rendszeren minden validátor részt vehet a blokképítésben, addig az NPoS rendszerében csak azok a validátorok jogosultak erre, akikhez a nominálók (DOT token tulajdonosok) saját DOT-jaikat nominálták. Másképpen szólva: a nominálók a DOT-jaikkal jelölhetik ki mely validátorban bíznak meg annyira, hogy ők validálhassák a blokkokat. Azért, hogy az NPoS maximalizálja a blokklánc biztonságát a nomilálókat ösztönözi arra, hogy minél több validátorhoz nominálják DOT-jaikat, így akár 16 validátorhoz is bestakelhetik tőkéjüket, mely összeget az NPoS-ba integrált Phragmén algoritmus automatikusan egyenlő arányban oszt el a kijelölt validátorok között. Ezzel az egyszerű diverzifikálással hatványozottan csökken annak az esélye, hogy az egyes validátoroknál lekötött DOT-ok egyenlőtlenül, koncentráltan legyenek elosztva, és ezáltal némely validátor nagyobb szavazati erőhöz jusson a hálózat felett.

Az alábbi ábrákon látszik, hogy az NPoS-ban a nominálók több validátorhoz is stakelhetnek, míg az egyszerűbb PoS mechanizmusban egy token tulajdonos csak egy validátorhoz tud stakelni. Ezt az NPoS adta előnyt ki is használják a nominálók, hiszen ezzel a diverzifikálással saját kockázatukat csökkenthetik, míg bevételeiket növelhetik, a későbbiekben részletezett módon.

Sima PoS mechanizmus ábrája:

Polkadot NPoS mechanizmus ábrája:

A DOT jutalom kiosztásának logikája nem tesz különbséget a különböző mértékben nominált validátorok között, magyarul mindegyik validátor ugyanakkora staking jutalomban részesül függetlenül attól, hogy mennyi DOT van hozzájuk letétbe helyezve a nominálóktól vagy saját maguktól. A validátorok egyenlő jutalmazása egyrészt abból a tényből fakad, hogy voltaképpen mindannyian teljesen ugyanazt a munkát végzik: a blokképítést. Másrészt az egyenlő jutalmazás fontos szerepet játszik a validátorok hatalmi helyzetének egyenlő szinten tartásában. A nominálók a validátorokkal ellentétben viszont a lekötött tőkéjének relatív nagysága szerint kapja a staking jutalmakat, mert nem jutalmazhatjuk ugyanúgy azt, aki csak néhány DOT-ot kötött le és azt, aki már több tízezer DOT-ot, hiszen ezek a nominálók különböző kockázatvállalási hajlandóságot mutatnak.

Gazdasági ösztönzők az NPoS mögött

Polkadoton minden rendszer nagyon dinamikus és minden paraméter egymáshoz igazodik, így például a DOT éves inflációja, illetve az éves staking jutalom is a Polkadotra kapcsolt Parachainek számától, valamint a nominálók és a nominálók által lekötött DOT-ok mennyiségétől függ. Minél több Parachaint kötnek rá a Polkadotra az NPoS arra ösztönzi a nominálókat, hogy még több DOT-ot stakeljenek be. Jelenleg 39 Parachain van rákötve a Polkadot Relay Chainre, így ehhez mérten az ideális staking arány a forgalomban lévő DOT tokenek 75%-a. Hogy a DOT tulajdonosokat rávegye az NPoS arra, hogy lekössék tőkéjüket egy dinamikusan változó jutalmazási rendszert kínál: ha kevesebb, mint 75%-a van bestakelve a forgalomban lévő DOT-oknak, akkor nagyon magas, akár 18,9%-os éves DOT hozamot kínál (ez volt eddig a legmagasabb APY) a protokoll, viszont ahogy növekszik a lekötött DOT mennyisége, úgy csökken az ezért kínált hozam. Ha 75%-nál felül van a lekötött DOT-ok aránya, akkor a staking jutalom drasztikusan lecsökken. Fontos, hogy ne keverjük viszont össze a DOT inflációját a stakingért kapott hozammal. A DOT jutalom egy része származik csak az új tokenek kibocsátásából (inflációjából), a maradék a tranzakciós díjak egy részéből jön. Jelenleg a cikk írásakor DOT éves inflációja 7,4%, az éves hozam a stakelésért cserébe pedig 15,1%. (Blogposzt legvégén, a felhasznált irodalomban találhatsz erről up-to-date forrást)

Mennyire biztonságos a hálózat?

Az NPoS tehát más PoS rendszerekhez képest sokkal nagyobb éves hozamban gazdagíthatja a stakereket, ezzel ösztönözve, hogy minél több résztvevő kösse le DOT-ját, minél nagyobb arányban. Ennek fényében az összesen 1000 validátorhoz már 46.230 nomináló kötötte már le DOT-ját, mindezt az előzőekben említett 16 felé diverzifikált módon. A láncra lekötött tokenek száma jelenleg 636 millió DOT, amely a forgó kínálat 49%-a. A kevés számú validátor és a nagy hozam által becsábított nagy arányú nominálói részvétel miatt jelenleg a blokkláncon lekötött tokenek mindössze 0,2%-a van validátorok által lekötve, míg 99,8% a nominálók által, ebből pedig látszik, hogy a validátoroknak igencsak elenyésző súlya van.

Ám mivel a validátorok végzik effektíve a blokképítést, hiszen voltaképpen ők maguk a láncot fenntartó hardverek, így biztosítani kell, hogy a validátorok folyamatosan az év 364 napján, a nap 24 órájában rendelkezésre álljanak és a blokklánc protokollja szerint építsék a blokkokat. Ezért az NPoS különböző mértékű büntetéseket szab ki az olyan validátorokra, amelyek nem végzik tisztességesen a munkájukat. A validátorok csak bizonyos mennyiségű lekötött tőke árán válhatnak validátorrá, magyarul ahhoz, hogy részt vehessen a blokképítés folyamatában saját tőkéjüket és a nominálók tőkéjét is kockára kel tenniük. Ehhez jelenleg a validátoroknak egyenként minimum 1.694.734 DOT-ot (10.384.482 USD) kell lekötniük részben saját, részben nominált tőkéből. Érezhetjük, hogy egy validátort üzemeltetni nem kis felelősség: nem csak saját tőkéjét és reputációját rizikóztatja, hanem a hozzá nomináltak tőkéjét is.

Polkadoton Éránként (24 órás időszak) változik, hogy mely 297 validátor jogosult a blokképítésben való részvételre, ezért a validátorok sohasem tudhatják, hogy éppen mikor kerül sor rájuk. Ezt az NPoS-ba integrált randomizált kiválasztási algoritmus végzi, mely által éránkent újabb és újabb 297 validátort választ ki és emel az aktív validátorok közé a mechanizmus, akik rotálódva véglegesítik 6 másodpercenként az újabb és újabb blokkokat, ezzel adva a rendszernek még egy véletlenszerűségből fakadó védelmi réteget. (A véletlenszerű validátor választással nem lehet előre kiszámítani, mely validátor fogja egy adott időpillanatban validálni a legújabb blokkot, így pedig rosszindulatú szereplőknek rendkívül nehéz feladat volna egy összefogott koordinált támadást végrehajtani egy vagy több kiszemelt validátor ellen.)

A staking jutalom nem jár ingyen!

Tehát most már világos számunkra, hogy a validátorok is és a nominálók is mind a staking mechanizmus kiemelt szereplői. Ők azok, akik anyagi erőforrásaikat kockára téve biztosítják a blokklánc ökonómiai biztonságát. Mivel ezek a résztvevők DOT-jaikról bizonyos ideig lemondtak és vállalták az összes illikviditásból származó hátrányt az NPoS nagy százalékú jutalomban részesíti őket, ám a résztvevőknek a szándékosan vagy a figyelmetlenségből elkövetett hibákért is felelniük kell tőkéjükkel!

Az NPoS bármiféle olyan tevékenységért, amely veszélyeztetné a Polkadot blokképítési folyamatát iszonyatos méretű anyagi veszteségekkel sújtja az érintett résztvevőket. Ezt a veszteséget a validátorok és a nominálók által lekötött DOT-ok megvágásával éri el a protokoll, amelyet slashingnek hívunk. A slashing mögötti elgondolás az, hogy a lekötött DOT-ok megvágásával járó vagyoni veszteség mindig több legyen, mint a hálózat kijátszásából származó anyagi haszon, amely által a rosszindulatú szereplők eleve el vannak rettentve a támadástól, hiszen az egyáltalán nem éri meg nekik anyagilag.

A slashing mértékét a validátor részéről elkövetett magatartás, illetve az összehangolt támadásokban részt vett validátorok aránya befolyásolja. Ha például csak véletlenségből az aktív validátorok közé beválogatott valamelyik validátornál éppen nincs biztosítva az internet és ezáltal képtelen blokkot validálni pont akkor, mikor neki kellene, akkor a protokoll 0,1%-ot levág a hozzá nominált sok millió DOT-ból. Ilyenkor nem csak a validátor által lekötött DOT-okat vágják meg 0,1%-al, hanem a nominálók által lekötött DOT-okat is. Ezt tovább gondolva, ha egymás után több validátor is offline van, mikor nekik kellene blokkokat validálniuk, akkor ez a szám felkúszhat akár 1%-ra is. Ennél még egy fokkal veszélyesebb, ha az egyik validátor módosított szoftver szerint építi a blokkokat. Ilyenkor 10%-os slashing büntetést rónak rá ki és természetesen az adott érában kizárják az aktív validátorok közül. A lehető legrosszabb szcenárió mikor több validátor összeszövetkezve egymással módosított szoftverrel próbálja meg tőke és létszámbeli fölénnyel ”átverni” a többi validátort és közösen egy hamis forkot építenek párhuzamosan az egyetemleges blokklánc mellet. Ebben az esetben az NPoS 100%-os slashing büntetést ró ki a támadásban résztvevő validátorokra, így a validátorok, valamint a nominálók által hozzájuk bestakelt összes DOT-ot eltulajdonítja tőlük a protokoll, így csökkentve nullára annak az esélyét, hogy a jövőben blokkot hozhassanak létre a Polkadot blokkláncán. (A slashing büntetések által levágott DOT-ok nem szűnnek meg létezni és nem kerülnek a jól viselkedő validátorokhoz sem. Ezek mind a Polkadot Treasury-be kerülnek, melyből a Polkadot ökoszisztémát finanszírozzák.)

Hogyan NE stakelj Polkadoton?

Egy drámai példával élve tehát, tételezzük fel, hogy 1000 DOT-ot nominálunk egyetlen egy Polkadot validátorhoz. Ez a validátor pedig véletlenségből (vagy szándékosan!) offline van, mikor nem kellene neki. Ezt a rossz viselkedést az NPoS mechanizmus a 0,1%-os slashing büntetéssel súlytja, így az összes hozzá stakelt több millió DOT ekkora százalékban lesz megvágva, ami azt jelenti, hogy nekünk az 1000 DOT-ból máris 1 DOT-tal kevesebb tőkénk marad. Ha ennél súlyosabb hibákat vét ez a bizonyos validátor, akkor az NPoS 1%-os büntetés esetén 10; 10%-os büntetés esetén 100; 100%-os büntetés esetén pedig 1000 DOT slashing büntetést is kiszabhat ránk, amely azt jelenti, hogy az eredetileg nominált 1000 DOT-ból az elkövetett hiba súlyosságától függően 990, vagy 900, vagy 0 DOT marad nálunk. Ezt a drámai anyagi veszteséget természetesen minden nomináló pokoli csapásként éli meg, így logikusan mindenki menekülni szeretne az adott validátortól és tömegesen kezdik átcsoportosítani stake-jeiket más, jóval megbízhatóbb validátorokhoz. Több évtizedes idősíkon szemlélve ez a folyamat biztosítja, hogy a validátorok közül mindig a legmegbízhatóbbak maradjanak fenn, míg a szabályszegő validátorok működése anyagi erőforrások híján veszteségessé válnak és legvégül ”elhalnak”.

A fentiekből látszik, hogy Polkadoton súlya van a stakelésnek, de leginkább akkor vagyunk kitéve a kockázatoknak, ha egyetlen egy validátorhoz nominálva stakelünk!

Mit tegyél, hogy csökkentsd a slashing büntetések esélyét?

Előzőekben említettem, hogy az NPoS minden nominálót arra ösztönöz, hogy akár 16 validátorhoz is nominálja tőkéjét. Nem véletlenül: minél több validátorhoz diverzifikálod DOT-jaidat, annál kisebb esély van arra, hogy az NPoS egy adott érában megvágja azokat, hiszen, ha az egyik validátor netán egy slashing büntetés áldozatává válna, akkor csak az adott validátorhoz nominált DOT-ok lennének kitéve a slashing büntetésnek.

Mit tegyél, hogy maximalizáld a staking jutalmaidat?

Ezenkívül a staking jutalmak kiosztástásának gyakorisága is a nominálók által kiválasztott validátorok számától függ! Az NPoS-ba integrált Phragmén algoritmus mindig igyekszik optimalizálni annak az esélyét, hogy minden nomináló által kiválasztott validátor egy érában legalább egyszer létrehozzon egy blokkot, így minden nomináló egy érában (tehát minden nap) legalább egyszer staking jutalomban részesül, amennyiben 16 felé nominálta DOT-jait. Egyszerűbben megfogalmazva a Phragmén algoritmus ideálisan minden nominálóhoz rendel az aktív validátorok közé emelt validátorokból legalább egyet éránként, így a gyakorlatban, ha 16 felé nominálunk, akkor naponta kapjuk tárcánkba a DOT jutalmakat.

Nomination Pool-ok

Jól érezhető, hogy Polkadoton a staking mechanizmus nem tartozik az egyszerű kategóriába. A nominálás sem egy „egyszer beállítom, aztán jóvanazúgy” feladat. Az egész NPoS dinamikus, folyamatosan változó, így a nominálóknak nem csak hogy érdemes, de egyenesen célszerű folyamatosan, akár napi, heti rendszerességgel felügyelni a validátorok munkáját. Ha ezt kihagyjuk meg van az esélye, hogy hetekig, hónapokig olyan validátorhoz nominálunk, amely folyamatosan hibákat vét vagy támadásokat hajt végre a hálózat ellen, mely által figyelmetlenségünkért saját nominált tőkénkkel fizethetünk, míg végül 0 DOT-ra redukáljuk vagyonunkat.

Az egyszerűbb és hatékonyabb staking élmény érdekében 2022 vége felé az egyik runtime frissítéssel bevezették a natív nomination pool-okat, melyekkel pár kattintással bestakelhetjük DOT-jainkat. A Nomination Pool-ok az alábbi ábra szerint működnek:

A nomination pool-ok úgy viselkednek, mintha egy-egy nominálók lennének, csak közben egy ilyen poolban akár több ezer pool tag is lehet, ezáltal skálázva fel a stakingben résztvevők számát, úgy hogy az eddigiekben részletezett ökonómiai biztosítékok nem sérülnek. Mivel Polkadoton van egy folyamatosan ingadozó minimális szükséges DOT összeg ahhoz, hogy valaki nominálhassa tőkéjét egy validátorhoz (több száz DOT, az árfolyam függvényében), ezért a nomination pool-ok előtt anyagi korlátjai voltak a stakingben való részvételnek. Azonban a nomination pool-okba már akár egyetlen egy DOT-al elkezdhet valaki stakelni és mivel a pool kezelő felügyeli a validátorok munkáját, így a validátorok kiválasztásával és felügyelésével sem kell foglalkozni. Ez a könnyebbség viszont egyben azt is jelenti, hogy a pool üzemeltetőben kell megbízni, így érdemes olyan poolba nominálni DOT-jainkat, akik rendelkeznek on-chain identitással és megbízunk bennük.

Összességében tehát a Nominated Proof of Stake konszenzus mechanizmus egészen sajátos, de annál hatékonyabb működési elve szerint védelmezi és működteti a blokképítés folyamatát a Polkadot Relay Chainen és mivel a Parachainek is saját para-validátorral rendelkeznek, így az összes Substrate alapú lánc több, mint 8000 para-validátora által épített para-blokkjai is a Polkadot Relay Chainen kerülnek végső validálásra. Ezáltal pedig végső soron a Polkadot Network az első olyan összefüggő blokklánc-hálózat, amelyben egy konszenzus mechanizmus védelmez több száz másik blokkláncot a közös konszenzus miatt, tehát az NPoS nem csak a Polkadot Relay Chain, hanem az összes Substrate alapú lánc, így az összes Parachain és Parathread védelmi mechanizmusa is egyben.

Ez a blogposzt csak egy egyszerűsített leírása az NPoS működési logikájának, így nem kínál ennél mélyebb betekintést a technikai részletekbe. Ha elmerülnél a témában bátorítalak a felhasznált irodalom böngészésére!

Felhasznált irodalom:

Éves APY a DOT stakingre: (https://polkadot.js.org/apps/#/staking/targets) (returns)

Éves inflációja a DOT-nak: https://polkadot.js.org/apps/#/staking (inflation)

Minimális stake a validátor mögött: https://wiki.polkadot.network/docs/faq#what-is-the-minimum-stake-necessary-to-be-elected-as-an-active-validator

Polkadot blokkidő: https://polkadot.subscan.io/tools/charts?type=block%5Ftime

Polkadot Telemetry: https://telemetry.polkadot.io/#list/0x91b171bb158e2d3848fa23a9f1c25182fb8e20313b2c1eb49219da7a70ce90c3

Polkadot lightpaper: https://assets.polkadot.network/Polkadot-lightpaper.pdf

Polkadot whitepaper: https://assets.polkadot.network/Polkadot-whitepaper.pdf

Konszenzus: https://wiki.polkadot.network/docs/learn-consensus

Slashing: https://wiki.polkadot.network/docs/maintain-guides-avoid-slashing#equivocation

Slashing: https://research.web3.foundation/en/latest/polkadot/slashing/amounts.html

Érák: https://wiki.polkadot.network/docs/learn-staking#eras-and-sessions

Validátor kiválasztási algoritmus: https://polkadot.network/blog/nominating-and-validator-selection-on-polkadot/

Validátor kiválasztási algoritmus: https://wiki.polkadot.network/docs/learn-phragmen

Staking alapok: https://wiki.polkadot.network/docs/learn-staking

Staking változások: https://polkadot.network/blog/polkadot-and-kusama-staking-changes

A leírtakkal kapcsolatban lenne néhány kérdésed? Hagyj üzenetet kommentben!

Készíts egy Polkadot tárcát a https://www.talisman.xyz/wallet segítségével, igényelj a Polkaverse leírása szerint egy kis a Energy-t és már mehet is a megosztás, like, komment!

Mindezt itt Polkaversen decentralizáltan ≈ szabadon.

Üdv: Viktor | Polkadot Ambassador